2018. február 10., szombat

Az utazás

Az ut Bp-rol Isztambulba siman ment, kaptunk melegszendvicset meg sutiket. Gyonyoruen sutott a nap a felhok felett. Szerencsere a mellettem levo ulesen nem ultek, de mogottem valami nagydarab pasi tornaszott, raneztem szurosan es utana alabb maradt. A mellette ulo viszont folyamatosan szivta az orrat, az gusztustalan volt. Isztambul gyonyoru felulrol. A csatorna felett kis legorvenybe keveredtunk, ott kicsit feltem. A tenger is olyan szinu volt, mint a Duna, de tuti h a vihar miatt, mert mire leszalltunk Ataturk-on mar sutott a nap, de minden vizes volt. Eszmeletlen nagy a repter. Persze h a 700-as kaputol indul a Mumbai-i jarat. Hat nagyon mas nepek gyultek itt ossze. Mar az erkezes is kis kulturshokk volt. Sajnos nagyon mas a szaguk is, ezt valahogy meg kell meg szoknom. Amugy a repteri dolgozok kedvesek. Sok a zsibi, kicsit nezelodtem, felprobaltam par napszemcsit es buszke vagyok nagamra, mert semmit nem vettem egy 2 ajros vizen kivul. Szegeny gyerekeket itt huzkodjak, meg jo h sirnak.

Hajnali 5.30 helyi ido szerint 35-en allnak elottem e-visa sorban. Aztsemtudom h jo helyen vagyok-e de legalabb nincs akkora tomeg es vannak feherek is. Magyar szerintem 0. 8 kis ugyintezo van. Meg szerencse h elmentem mosdoba. Amugy ha nem lennek igy feloltozve megfagynek. Tul van legkoncicionalva elegge a helyiseg. Nagyon szep itt bent minden. Jo helyet valasztottam a repulore, meg voltam vele elegedve. Nem ult mogottem senki. A mellettem ulok egy indiai srac az Anyukajaval, aki amugy az USAban el. Cukik voltak. Mind mosolygosak, kozvetlenek, foleg a pasik. A kaja pont eleg volt es fini is. Rizs husival meg zoldsegek meg valami fank szeru agyoncukorszirupozott cucc, de azt is megettem. Iszonyatosan kiszaradtam es csak 1×kellett pisilnem. Vegigneztem 2 filmet, jok voltak (The zookeeper's wife es a Micimaci irojanak tortenetet). Semmit nem aludtam. Most erzem is. Alig halad a sor es kezdek ehes lenni. Meg van egy tartalek  jo reggelt kekszem. Nagyon nyomolusak a kis indiaiak, tenyleg, mint az olaszok-eledpofatlankodnak es felloknek. De ha segitesz szazszor megkoszonik.

6.40 beadtam a borondomet, viszont bent rekedtem a csekkolos  es a boardingolos helyek kozott. Megy a legkondi, de jo ido van. Mar kezdek almos es ehes lenni. Kajalda nincsen. De majd meg korulnezek. Megeszem a kekszemet. Nagyon meno a repter a mehsejt es a bakelit lemezek... ugy nez ki. Modern, de tetszik, most pont epp valami madarak szalltak el. Kezdenek faradni a szemeim. Otthon most 1/2 3 van. Megyek jarok egyet, aztan kicsit pihentetem a szemeimet. Amugy silent airport :) nem mondanak be semmit. Most valamilyen meditativ zene megy, de jo. Iszonyat gusztustalan, hogy mindenki huzza az orat majd valahogy el kell ezt fogadnom. Mar vilagosodik odakint. Majd kinezek azert, hatha latok valamit.
Mar 8 ora van. Valtottam penzt, rendeltem egy szendot meg egy chai-t. A varju itt karog a fejem folott, remelem, nem fog leszarni. Megerkezett a mellettem levo asztalra aztan a bufe fa szerkezetere hat ennyit a higeniarol. Olvastam kicsit, aztan tovabb alltam. Ki volt mar irva a kapu uh leindultam. Mar 10.30 van es lent a domestic departure-nel csodavilagba csoppentem. Zold novenyek, vizesesek, tavacska es uzletek. A security check-en kulon sor van a noknek, szerencsere joval kevesebben vagyunk, mint a ferfiak es kulturaltan egy lefuggonyzott fulkeben vizsgalnak meg, nem ugy, mint Ferihegyen mindenki elott es meg bunkoztak is. 3 emelet magasan gyonyoru faragasok, kepek, mintha muzeumban lennek. Csak tatom a szamat a sok gyonyoru szines ruha es kelme lattan. Vannak szep es csinos nok meg par cuki hosszu szempillaju pasi, de nagyon alacsonyak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése